• Elektronikus napló               Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola - Albertirsa
  • Fenntartó: Az EKIF weboldala

    Intézményünkről

    Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola

    Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. Katolikus egyházunk október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor Szűz Mária közbenjárását kérjük Magyarországért és a magyar nemzetért.

    Az első Krisztus hitére tért magyarok Mennyei fejedelemnőnek tisztelhették Máriát, és megerősítette őket e hívő tiszteletükben Szent István király, amikor elmerülve a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, istápolása, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és királyságát. A Hartvik püspök által lejegyzett legenda szerint ezt a következő szavakkal tette:

    Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.

    kép

    E természetfeletti kapcsolatot Mária és hazánk népe között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, és Szent László, a lovagkirály uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várbanNagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

    A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum(Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

    1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását a Nagyasszonynak. Az egyházi élet újjászervezésében ismét nagy szerepet játszott a ,,mindörökké áldott Nagyasszonyunk”.

    XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét.

    A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik. Ezzel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy nem egyes emberek, hanem egy nép védőszentje

    Imádság Magyarok Nagyasszonyához:

    ,,Áldott Nagyasszonyunk!… Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint”. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

    Forrás: Katolikus Lexikon, wikipedia.org

    A katolikus oktatás rövid története Albertirsán

    Az albertirsai katolikus nevelő-oktató intézmények

    „Albertirsa vallási, anyanyelvi és társadalmi viszonyaiból eredően a falu gyermekcinek oktatása a helybeli egyházak kezében volt. A felekezeti megoszláshoz igazodva alapították meg a különböző egyházi iskolákat. Irsán a római katolikus, az evangélikus és az izraelita iskola működött; míg Albertin az evangélikus egyház kezében volt az iskola. A XX. század első negyedében Irsán községi, míg Albertin állami iskolát szerveztek, így az iskolák államosítása előtt Albertirsán hatféle iskolában tanították a gyerekeket.

    1. Az irsai Római Katolikus Elemi Iskola 

    A feljegyzések alapján a mai Albertirsa területén 1764. óta működik a katolikus elemi általános iskola.

    A templomot újjáépítő Zlinszky József 1764 megvette egyik jobbágya lakóházát Pápista Rom Eccelesishoz Iskolának (Szántó József: Albertirsai katolikus krónika 2003 51.o.

    Albertin 1888-ban építették az egy tantermes katolikus elemi iskolát. Irsán 1812-ben a katolikus egyházközség kántori lakással megépített  egy tantermes iskolát avatott, 1929-ben a Kolozsvári utcában négy tantermes  iskolát építettek. 1941-ig részben osztott, részben összevont osztályokban folyt a tanítás. 1941-től megkezdték a nyolc osztályos elemi iskola megszervezését.

    A katolikus egyház történetét őrző História Domus-ból tudjuk, hogy 1890-ig csak egy tanítója volt az iskolának. 1890-ben szervezték meg a II. sz. tanítói állást, melyet elsőként Frank Imre töltött be. Őt Cservenyicz Sándor követte, majd a századfordulón Baranyai Ferenc volt az egyházi iskola kántortanítója.

    Albertin gróf Szapáry István, Alberti földesura, Pest megyei főispán építtette meg az egytantermes alberti katolikus elemi iskolát 1888-ban. Ezt 1912-ben a 11. sz. tanítói állás megszervezésével bővítették, melynek fenntartásához Alberti község évi 400 korona támogatást is biztosított, azzal a feltétellel, hogy a támogatást addig folyósítják, amíg Albertin az állami iskolát fel nem építik.

    Irsán 1909-1940-ig Királymezey Dezső kanonok-plébános kezében volt a katolikus oktatásügy irányítása. Méltó munkatársa volt az 1918-ban kántortanítóvá választott Kracker Mihály, akivel együttdolgozva a katolikus iskola történetének legszebb időszakát teremtették meg. 1912-ben a katolikus egyházközség új, kántori lakással megépített egytantermes iskolát avatott… 1923. május 1-én megszervezték az irsai katolikus iskola III. tanítói állását, melyre Szabó Ilona tanítónőt választották meg.

    Az irsai római katolikus egyházközség 1918-ban kántorrá választotta Kracker Mihály tanítót, akit 50 éves kántori munkássága elismeréseként VI. Pál Pápa 1968-ban apostoli áldásával kísért emléklappal ajándékozott meg. /55/

    1929-ben 30.000,- pengős államsegélyből és 13.000,- P. banki kölcsönnel a Kolozsvári utcában új 4 tantermes katolikus iskolát építettek. Az új épület egybenyitható két termét esetenként kultúrteremként is használhatták. Az 1929. október 13-án megtartott iskolaavató ünnepségen jelen volt az iskolát patronáló Kolossváry Mihály prelátus- főtanfelügyelő is. Az iskolaépítéshez nyújtott jelentős államsegéllyel ellentétben a VKM a római katolikus tanítók helyi javadalmazásához addig biztosított hozzájárulást leszállította: az I. sz. tanítói állásnál Kracker Mihály: 50 %-ról 30 %-ra, a II. sz. tanítói állásnál Kelemen Erzsébet: 50 %-ról 30 %-ra, a III. sz. tanítói állásnál Szabó Ilona: 25%-ról 10%-ra.

    Az iskolaavatással párhuzamosan megszervezték a IV. és az V. sz. tanítói állásokat is, melyekhez 10 %-os államsegélyt biztosítottak. Ezt a két új állást apácákkal töltötték be. Ezzel az építkezéssel és az új tanítói állások megszervezésével az irsai katolikus elemi iskola fejlődésének tetőpontjához érkezett. Az öt tanerős iskolában 1941-ig részben osztott, részben összevont osztályokban folyt a tanítás. Az általánosan bevezetett gyakorlat szerint az önálló első négy osztály mellett az 5-6. osztályokban vonták össze a tovább nem tanuló gyerekeket. 1941-től megkezdték a nyolc osztályos katolikus elemi iskola szervezését, melynek következményeként az alsó osztályokban a 2. és a 3. osztályt is egy tanulócsoportba vonták össze s így az I., a IMII., a IV. az V-VI., és a VII-VIII. osztályokban folyt a tanítás. 1929-ben Albertin megkezdték a hattantermes állami iskola építését. Az 1912-ben kötött megállapodás értelmében a katolikus egyház Albertin lemondott az iskolafenntartó jogáról az alábbi feltételek mellett:

    1. Az alberti katolikus iskola felszerelési tárgyai az egyház tulajdonában maradnak.
    2. Komjáti Zoltánné Kiss Margit tanítónőt az új állami iskola átveszi, míg Máté Teréz tanítónőt nyugdíjazzák.
    3. Az állam kötelességet vállal, hogy a római katolikus vallású tanulók arányának megfelelően katolikus tanítót is kinevez az új iskolában.
    4. Az nem akadályozza meg, hogy az állami iskolában alkalmazott római katolikus férfi tanító szükség esetén az irsai kántori teendőket kisegítőként ellássa.

    Ilyen körülmények közt Albertin megszűnt az önálló katolikus iskolai oktatás, de ugyanakkor az új állami iskolában felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül minden gyermek számára biztosították a kötelező elemi iskola 6 osztályának elvégzését. A kötelező nyolc osztályos általános iskola megszervezésével a kormány 1946-ban hozott rendelete nyomán egységes igazgatás alá vonták az addig önállóan működő katolikus elemi iskolát és a katolikus polgári iskolát. Az egyesített katolikus általános iskola igazgatójává Sik M. Valentin polgári iskolai igazgatót nevezték ki, míg Kracker Mihály római katolikus igazgató-kántortanító az igazgatóhelyettes tisztét töltötte be. Ezzel az intézkedéssel gyakorlatilag megszűnt az 1754. óta önállóan működő irsai katolikus elemi általános iskola, melynek utolsó önálló tanévében Kracker Mihály igazgató-kántortanító, Diószeghy Sarolta, Emhö Istvánná, dr. Révész Jenőné és Szántó József tanító voltak a testület tagjai.

    2.Az Isteni Szeretet Leányai apáca kongregáció Irsán 1924-1948.

    Balla Géza, a budapesti Hungária Bank vezérigazgatója 1924-ben boldogult neje, Terstyánszky Margit emlékére megalapította az irsai Polgári Iskolát.


    „Felhatalmazzuk főtisztelendö Királymezey Dezső irsai főtanácsos plébános urat, hogy Szt. Margitról nevezett új zárdaépületbe a női kongregáció által odahelyezett nővéreket bevezethesse, kinevezett főnöknőjüktől a hitvallást ünnepélyesen kivehesse s így irsai működésüknek megkezdését ünnepélyessé tegye. Minek nagyobb hitelére jelen leiratunkat kiadtuk… Vácon, 1924. augusztus 26-án… István püspök.” 
    /60/A községben megtelepedő apácák részére Hanauer István váci püspök az alábbi leiratban adott engedélyt:

    A Balla Géza által kétszintesre tervezett zárdaépületből 1924-ben csak a földszinti rész készült el, mig a nővérek a zsupfödeles régi kántorlakásban találtak otthonra.

    1. szeptember 8-án tartották az új polgári iskolában az első „Veni Sanctet”, melyen Milesits M. Aranka nővér, mint a zárda első főnöknője ünnepélyesen tette le az iskolavezetői hitvallást Királymezey Dezső esperes-plébános, a polgári iskola igazgatója kezébe. Az új polgári iskola csak 1 tanteremben és csak mint leány-polgári iskola kezdte meg működését. Balla Géza anyagi támogatásával 1925. szeptember 11-én megépült 3 új tanterem birtokbavételével az 1925-26. tanévben már biztosított volt az iskola négyosztályúvá fejlesztése.

    Az iskola és a zárda bővítését az Ígéretesen szép és készen álló tervek a közeljövő éveire jelezték, ám a folytatás elmaradt. A Hungária Bank tönkrement, s a minden támasz nélkül maradt iskolában minden teher a nővérek vállaira nehezedett, akik a tanulóktól szedett tandíjakból és az akkor négy tanerő államsegélyéből éltek, és fedezték az iskolafenntartás költségeit. A sok nehézség ellenére az iskola szépen fejlődött. A lányok oktatása-nevelése terén elért eredmények láttán a szülők részéről egyre gyakrabban hangzott el az óhaj: „Bár a fiaink számára is megnyílna a zárdaiskola!” – Erre a polgári iskolákra vonatkozó 1927. évi XII. tv. 7. paragrafusa adta meg a lehetőséget. A nővérek kezdetben idegenkedtek a koedukáció gondolatától, de a minden oldalról – a tanfelügyelőségről is – jövő sürgetésnek engedve az 1927-28. tanévben a koedukációs törvény szellemében megtörtént az átszervezés, melyet a felettes egyházhatóság 2922/1927. sz. alatt, míg a VKM a 65118/1927. VI. ü. o. sz. alatt engedélyezett.

    A megnövekedett tanulóseregnek helyet kellett biztosítani. A rendelkezésre álló 3 tanterem mellett a katolikus iskola irodáját is igénybevették. Az iskolabővítés érdekében Királymezey Dezső végigkilincselte a lehetséges fórumokat, de eredményt nem ért el. A berendezési és felszerelési tárgyak beszerzésében mind a két község, mind több egyéni patrónus támogatta az iskolát. A nehéz körülmények közt dolgozó nővérek munkájáról az iskolát 1929-ben meglátogató Kováts György felügyelő így nyilatkozott: „Igaz, hogy ezen iskola szegény és sokat nélkülöz, de annál elismerésre méltóbb a tanerők munkája, amely a szegénységben is elérte azt az eredményt, amelyet a jobban felszerelt, jobban ellátott iskolák kevesebb munkával és fáradsággal érhetnek el.” Gyulai Ágost volt királyi főigazgató az 1931. december 11-12-én tartott iskolalátogatásán így fogalmazott: „Mindaz, amit itt láttam és tapasztaltam, azt bizonyítja, hogy a magyar apácák fontos kulturtényezők a nemzet életében.”

    Tizenhat évi szűkös és mostoha körülmények közt – a régi „kántorházban” – eltöltött évek után 1940-41-ben befejeződött a zárda emeleti részének megépítése s a nővérek is birtokba vehették az emberi körülményeket biztosító új otthonukat. Ők aztán igazán megdolgoztak azért az otthonért. Éveken át előadásokat, filmvetítéseket tartottak, hogy a szükséges pénzt összegyüjthessék. Sajnos, nem sokáig élvezhették munkájuk gyümölcsét.

    A polgári iskola belső élete:

    1924-től 1934-ig Királymezey Dezső kanonok-plébános töltötte be az iskola igazgatói tisztét. Nagyfokú egyházi elfoglaltsága miatt 1934-től a mindenkori zárdafőnöknő lett a polgári iskola igazgatója. Az 1934-35-ös tanévben Szabó M. Irén nővér, majd 1937-től 10 éven át Sik M. Valentin nővér töltötte be az igazgatói tisztséget.

     

    Több, mint két évtizedes helybeli működése alatt a tanítványok szeretett „Vali Nénije” címet érdemelte ki. Szeretett volna nyugdíjazásáig Irsán maradni, de a szigorú rendi szabályok ezt nem adták meg neki; 1947-ben áthelyezték, és a polgári iskola működésének utolsó évében Leső M. Klotild nővér látta el az igazgatói tisztséget. A polgári iskolában folyó nevelőmunka minőségéről néhány idézet álljon itt az iskola évenként megjelentetett ún. közös értesítőjéből.

    A valláserkölcsi nevelésről:

    „Kiváló gondot fordítottunk a tanulók vallásos érzületének elmélyítésére és erkölcsi érzékének élesítésére. …A tanítást imával kezdtük és végeztük. A katolikus tanulók a téli időszakban vasár- és ünnepnapokon, az év többi részében pedig naponként jelentek meg a szentmisén… A másvallású tanulók vallásoktatását az illetékes lelkész urak látták el… Az iskolában a felekezeti torzsalkodást szigorúan tiltjuk s ilyen eset nem is fordult elő.” (Az 1935-36. tanévben 77 római katolikus, 29 évengélikus.ll izraelita, 6 református és 1 görög katolikus tanulója volt az iskolának.)

    A hazafias nevelésről:

    „Csonka hazánk szomorú állapota arra ösztönzött bennünket, hogy tanítványainkban egyre jobban erősítsük az ezeréves haza múltjához és területéhez való törhetetlen ragaszkodást. Ez a törekvés hatotta át egész tanításunkat, nevelésünket. A hazafias nevelés szolgálatában állottak az iskolai ünnepélyeink is. A hazafias szellem, az irredentizmus elmélyítésére és erősítésére különös figyelmet fordítottunk”… Külön helyet kapott a hazafias nevelés keretében a nemzeti zászló kultusza, melynek ápolása céljából minden osztályban nemzeti zászlócskákat helyeztek el, melyeket a hét elején és a hét végén a Magyar Hiszekegy éneklése mellett vontak fel és le.

    Az iskola ifjúsági egyesületeinek körében működött szívgárda és a „Vörösmarty Önképzőkör”. Az 1934-ben megalakított cserkészcsapatot Gastmüller István római katolikus káplán és Hídvégi Lajos tanító – csapattiszt – vezette.

    A polgári iskola dologi ügyeiről:

    Mivel az iskola önfenntartó volt, költségvetésében jelentős helyet foglaltak el a tanulók által befizetett tandíjak. Ha az oktató-nevelő munkában nem is, a tandíjfizetésben külön elbírálás alá vonták a katolikus és a másvallású tanulókat.

    Az egész tanévre szóló tandíj a katolikus tanulók részére 30,- pengő, míg a más vallásiaknak 45.- pengő volt.

    Az 1933-34-es tanítási évben Gastmüller István róm. kat. káplán szervezte meg az irsai polgári iskolában a Szent Pongrác nevét viselő cserkészcsapatot. 1935-ben – a fényképen – már Somogyi László káplán vezeti az irsai cserkészeket. A csapatzászlót ma az irsai róm. kat. templomban őrzik.

    Az iskola vezetősége mindenkor arra törekedett, hogy a szegény sorsú gyermekek taníttatását is biztosítani tudja. Rendszeres segélyezés keretében tandíjmentességet vagy tandíjkedvezményt adtak. Az ún. „tankönyvalapból” 26 tanuló teljesen térítésmentesen használt 234 db könyvet és a községi elöljáróságok mellett egyéni adományozók is támogatták az iskolai tankönyvsegélyezést.

    Az 1924-1948-ig működő polgári iskolában 1365 leány és 1828 fiú végezte el a polgári iskola négy osztályát. Közülük minden évben akadtak középiskolákban továbbtanulók, de a nagyobb többségük a négy polgári elvégzése után ipari szakmát tanult, vagy a 18. életévüket betöltve közhivatalokban és a vasútnál helyezkedtek el. Az iskolák 1948-ban történt államosítása során a nővérek nem vállalták az állami iskolákban a tanítást, de mint az épület tulajdonosai az 1948-49. tanévben az iskola emeleti részét elfoglaló zárdában éltek. A földszinten az államosított általános iskolában folyt a tanítás. 1950 kora tavaszán éjszakai rajtaütéssel, ma is ismeretlen pártfunkcionáriusok a nővéreket az épület elhagyására kényszerítették. Csak a legszükségesebb személyes holmijukat vihették magukkal. Első riadalmukban ismerős helybeliekhez menekültek, majd rokonaiknál találtak menedéket.

    Így végződött a ma már a feledés homályába merült irsai polgári iskola negyedszázados működése. A községből eltűnt apácák emlékét a még ma is élő és hálásan emlékező egykori tanítványok a szívükben őrzik s nosztalgiával mondják: „Sok szépet és jót kaptunk tőlük, ők neveltek is bennünket.”

    Forrás:

    Szántó József: Albertirsa képes krónikája 2001.

    Szántó József: Albertirsai katolikus krónika 2003.

    3.Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola Albertirsa

    Iskolánk küldetése

    Küldetésünk olyan társadalmi szükséglet, mely azon szülők igényeit elégítik ki,

    • akik gyermeküket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni,
    • akik a kereszténységet elfogadják átélni és megélni akarják felekezettől függetlenül,
    • akik az iskolánk rendjét és szellemiségét elfogadják.

    Általános iskolánk azt a célt szolgálja, hogy növendékeink harmonikus személyiséggé, váljanak, akik világnézetüket meggyőződéssel vállalják, és képesek arra, hogy keresztény felelősséggel alakítsák életüket a családban, egyházban, és a társadalomban. Iskolánk nagy hangsúlyt fektet az alapkészségek fejlesztésére, s olyan korszerű tudást közvetít, amely felkészít a továbbtanulásra. Azonban az egyházi iskolahagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. Az itt eltöltött nyolc év csak egy szakasza az életnek, de meghatározó szakasza. Iskolánk lehetőség a hit felébresztésére, elmélyítésére.

    Egyesítjük a tradíciókat,s úgy neveljük a ránk bízott ifjúságot, hogy egyszerre legyenek hitükhöz hű, ugyanakkor klasszikus és modern műveltséggel rendelkező hasznos tagjai a társadalomnak. (Forrás: Pedagógiai Program)

     

    Történeti áttekintés

    1993-2022

    A rendszerváltást követően a Római Katolikus Egyház visszaigényelte ingatlanjait. Albertirsa Város Önkormányzata 1993. július 1. napjával tulajdonba adta az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának a Köztársaság u. 29. sz. alatt lévő épületet.

    Az albertirsai Római Katolikus Egyházközség Döbrössy Béla kanonok-plébános kezdeményezése alapján 1993-ban indította újra 23 kisdiákkal a katolikus oktatást egy osztállyal felmenő rendszerben. Ekkor kapta az iskola a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola nevet. A Rend ingyenes használatra átadta épületét oktatás céljára, így kerülhetett sor a katolikus oktatás megszervezésére.

    Az első évfolyam elindításában óriási szervezőmunkát végzett Diószeghy Sarolta tanárnő, Zila Ferencné tanítónő, aki 1996-ban bekövetkezett haláláig ellátta az igazgatói feladatokat. Az iskola homlokzatára visszakerült az onnan 1948-ban eltávolított kereszt.

    Keszthelyi Ferenc váci püspök aláírásával az 1993. július 8-án kelt alapító okirat alapján az iskola fenntartója az Albertirsai Római Katolikus Egyházközség. A finanszírozás forrása az állami normatíva és az Önkormányzat által nyújtott támogatás.

    1. október 16-án ünnepség keretében zászlóavatásra került sor „Magyarok Nagyasszonya” tiszteletére.

    Az állami és egyházi oktatás 1997. június 30-ig egy épületben folyt a volt polgári iskola épületében.

    1997-ben megtörtént a fűtés korszerűsítése.

    A 2000. március 20-án kelt alapító okiratban foglaltak alapján az iskola fenntartója a Váci Egyházmegyei Hatóság Ordináriusa. A finanszírozás forrása az állami normatív fejkvóta és az Egyházmegye által adott kiegészítő támogatás.

    2002-ben sor került a sportpálya világításának kialakítására, szabadtéri labdajátékok felszerelése.

    1. november 12-én Albertirsa Város Önkormányzata térítésmentesen visszaadja a Köztársaság u. 29. sz. alatt levő sportpályaként használt területet az Isteni Szeretet leányai Kongregációjának.

    2003-ban melegítő konyha átadására kerülhetett sor. 2004-ben került kialakításra az informatikai és természettudományos szaktanterem.

    1. augusztus elsejétől az iskola lelki vezetője Kiszel Mihály plébános atya lett.

    2005-2010 között megtörtént:  a vizes blokk korszerűsítése, új kerítés készítése a sportpálya körül.

    2011-2013 között  sor került a nyílászárók cseréje,  sportpálya aszfaltozására,  kerékpártároló kialakítása,  kültéri tornaeszközök felszerelésére.

    2013-ben Beer Miklós püspök atya a Váci Egyházmegyéért emlékplakettet adományozott az iskolának két évtizedes oktató-nevelő munkájáért.

    2014-2017 közötti időszakban sikerült a homlokzat felújítása, udvar térkővel való burkolása, salakos futópálya kialakítása, informatikai és villanyhálózat fejlesztése, új tanári szoba kialakítása.  Közben folyamatosan történtek festések, burkolások, bútorzat cserék,  szemléltető, informatikai eszközök beszerzésé.

    2017-ben az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja  a Váci Egyházmegyének ajándékozta a  Köztársaság 29. sz. alatti ingatlant.

    1. augusztus 1. napjától az iskola lelki vezetője Varga Sándor atya.
    2. szeptember elsejétől megvalósult a csoportbontás az angol nyelvi órákon.

    2019-ben a fenntartó segítségével a tetőszerkezet felújítása megtörtént.

    Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész az iskolának adományozta a Washingtoni Madonna pasztell képet, amelyet Marton Zsolt váci megyéspüspök megáldott.

    1. szeptember 1. naptól az iskola fenntartója az Egyházmegyei Katolikus Iskolák Főhatósága ( EKIF).
    2. november 6-án kitűzték az épülő tornaterem sarokpontjait.

    A folyamatos fejlesztések révén minden tanterem projektorral felszerelt.

    2021-ben  az EKIF támogatása révén  az informatika terem 28 asztali számítógéppel  és monitorral gazdagodott. Alapítvány felajánlása  útján egy fűnyíró  traktort kapott az intézmény

    Pályázati és saját forrás segítségével egy digitális orgonát sikerült beszerezni, amely az albertirsai Római Katolikus Templomban került elhelyezésre, szolgálva az egyházközség és iskola életét.

    2021-ben az Európa Szívében Alapítvány 28 tantermi széket, 14 tanulói asztalt adományozott az iskolának.

    2022-ben átadásra került a tornacsarnok, amely révén három csoportszobával, fejlesztő, orvosi, tanári szobával, öltözőkkel, parkolóval bővült az intézmény.

    A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola dinamikusan fejlődő, gazdaságilag stabil intézmény. Nyolc évfolyamon 20 fő pedagógussal, 6 fő gazdasági-technikai dolgozóval 198 tanuló keresztény értékrenden alapuló nevelését-oktatását látja el.

     

    Forrás:

    Katolikus Iskola Pedagógiai Program, iskolai dokumentumok, iskolai évkönyv, irattár

    Sík Sándor: Magyarok Nagyasszonya

    Édesanya, boldog anya,

    Virágszülő Szűz Mária,
    Világrászült virágodnak,
    Ajánlj minket szent Fiadnak.

    Ha nem ajánlsz, hova menjünk?
    Nincs egy izrom épség bennünk.
    Minden épet, minden szépet
    Fölfaltak a cudar évek.

    Mind a tíz bűnnel komáztunk,
    Belzebubbal paroláztunk,
    Ami csepp jó maradt bennünk,
    Lemarta az idegen bűn.

    Csúfra mégis megmaradtunk,
    Nem nyílt meg a föld alattunk,
    Kikerültük a koporsót,
    Itt vagyunk most, legutolsók,

    Legutolsók a világnak,
    Kik a szívünkbe nem látnak,
    De tenálad, Asszonyunknál,
    Tudjuk, hogy csak irgalom vár.

    Eddig is mint nyitott könyvben,
    Úgy olvastál a szívünkben.
    Bűneinket végigsírtad,
    De ítélni föl nem írtad.

    Te látod, hogy szívünk marja
    A bűnbánat jeges karma,
    Pislog már a keserűség
    Hamvából a régi hűség.

    Már a régi hit is mozdul,
    A meleg vér meg-megpozsdul.
    Ami szégyenünkre válott,
    Szemünkről már hull a hályog.

    Látjuk már, hogy mi rossz, mi jó,
    Tudjuk, mi félteni való.
    Sereglünk a Krisztus elé,
    De hogy álljunk szeme elé?
    Mit mondjunk, ha reá kérdez?
    Szólj helyettünk, anyánk édes,
    Annyit mondj csak: rosszak vagyunk,
    De mégis a tied vagyunk.