Intézményünk

Magyarok Nagyasszonya

Benczúr Gyula festménye a Szent István bazilikában
Benczúr Gyula festménye a Szent István bazilikában

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. Katolikus egyházunk október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor Szűz Mária közbenjárását kérjük Magyarországért és a magyar nemzetért.

Az első Krisztus hitére tért magyarok Mennyei fejedelemnőnek tisztelhették Máriát, és megerősítette őket e hívő tiszteletükben Szent István király, amikor elmerülve a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, istápolása, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és királyságát. A Hartvik püspök által lejegyzett legenda szerint ezt a következő szavakkal tette:

„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

E természetfeletti kapcsolatot Mária és hazánk népe között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, és Szent László, a lovagkirály uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását a Nagyasszonynak. Az egyházi élet újjászervezésében ismét nagy szerepet játszott a ,,mindörökké áldott Nagyasszonyunk”.

XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét.

A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik. Ezzel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy nem egyes emberek, hanem egy nép védőszentje

Imádság Magyarok Nagyasszonyához:

,,Áldott Nagyasszonyunk!… Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint”. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

Forrás: Katolikus Lexikon, wikipedia.org

 

Sík Sándor: Magyarok Nagyasszonya

Édesanya, boldog anya,

Virágszülő Szűz Mária,
Világrászült virágodnak,
Ajánlj minket szent Fiadnak.

Ha nem ajánlsz, hova menjünk?
Nincs egy izrom épség bennünk.
Minden épet, minden szépet
Fölfaltak a cudar évek.

Mind a tíz bűnnel komáztunk,
Belzebubbal paroláztunk,
Ami csepp jó maradt bennünk,
Lemarta az idegen bűn.

Csúfra mégis megmaradtunk,
Nem nyílt meg a föld alattunk,
Kikerültük a koporsót,
Itt vagyunk most, legutolsók,

Legutolsók a világnak,
Kik a szívünkbe nem látnak,
De tenálad, Asszonyunknál,
Tudjuk, hogy csak irgalom vár.

Eddig is mint nyitott könyvben,
Úgy olvastál a szívünkben.
Bűneinket végigsírtad,
De ítélni föl nem írtad.

Te látod, hogy szívünk marja
A bűnbánat jeges karma,
Pislog már a keserűség
Hamvából a régi hűség.

Már a régi hit is mozdul,
A meleg vér meg-megpozsdul.
Ami szégyenünkre válott,
Szemünkről már hull a hályog.

Látjuk már, hogy mi rossz, mi jó,
Tudjuk, mi félteni való.
Sereglünk a Krisztus elé,
De hogy álljunk szeme elé?
Mit mondjunk, ha reá kérdez?
Szólj helyettünk, anyánk édes,
Annyit mondj csak: rosszak vagyunk,
De mégis a tied vagyunk.

 

A katolikus oktatás rövid története Albertirsán:

 

  1. Elemi iskola:

A feljegyzések alapján a mai Albertirsa területén 1754. óta működik a katolikus elemi általános iskola. Albertin 1888-ban építették az egy tantermes katolikus elemi iskolát. Irsán 1812-ben a katolikus egyházközség kántori lakással megépített egy tantermes iskolát avatott, 1929-ben a Kolozsvári utcában négy tantermes iskolát építettek. 1941-ig részben osztott, részben összevont osztályokban folyt a tanítás. 1941-től megkezdték a nyolc osztályos elemi iskola megszervezését.

 

  1. Polgári iskola:

1924-ben telepedett meg Irsán az Isteni Szeretet Leányai nevet viselő szerzetes rend, hogy polgári iskolát nyithasson. Balla Géza, a budapesti Hungária Bank vezérigazgatója boldogult nejének-Terstyánszki Margitnak – emlékére épületet tervezett. A jelenlegi épület 1941-ben készült el. Királymezey Dezső kanonok-plébános töltötte be először a polgári iskola igazgatói tisztét. Utána Sík M. Valentin nővér töltötte be az igazgatói tisztséget.

Az 1946-os kormányrendelet alapján egységes igazgatás alá vonták az addig önállóan működő katolikus elemi iskolát és a polgári iskolát. Az egyesített Katolikus Általános Iskola igazgatójává Sík M. Valentin polgári iskola igazgatót nevezték ki, Kracker Mihály igazgató-kántortanító az igazgatóhelyettes tisztet töltötte be. 1948-ban az iskolát államosították.

 

  1. Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola:

Az albertirsai Római Katolikus Egyházközség Döbrössy Béla kanonok-plébános kezdeményezése alapján 1993-ban indította újra a katolikus oktatást egy osztállyal felmenő rendszerben. Ekkor kapta az iskola a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános iskola nevet.

Az első évfolyam beindításában óriási szervezőmunkát végzett Diószeghy Sarolta tanárnő, Zila Ferencné tanítónő, aki 1996-ban bekövetkezett haláláig ellátta az igazgatói feladatokat. Az iskola homlokzatára visszakerült az onnan 1948-ban eltávolított kereszt. Az egyház 1997-ben visszakapta az államosított polgári iskola épületét, majd 2004-ben az iskolához tartozó sportpályát. Az iskola ma a Váci Egyházmegye déli régiójának egyik nevelési –oktatási intézménye, fenntartója a váci püspök.

/ Forrás: Szántó József: Albertirsa képes krónikája /