Intézményünk

Magyarok Nagyasszonya

Benczúr Gyula festménye a Szent István bazilikában
Benczúr Gyula festménye a Szent István bazilikában

Magyarok Nagyasszonya (latinul: Patrona Hungariae) Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal. Katolikus egyházunk október 8-án főünneppel emlékezik meg a Szűzanya magyarokat oltalmazó pártfogásáról. Ilyenkor Szűz Mária közbenjárását kérjük Magyarországért és a magyar nemzetért.

Az első Krisztus hitére tért magyarok Mennyei fejedelemnőnek tisztelhették Máriát, és megerősítette őket e hívő tiszteletükben Szent István király, amikor elmerülve a gondban, hogy kire maradjon halála után az ország, a nép s az egyház vezetése, istápolása, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén Szűz Mária oltalmába ajánlotta önmagát és királyságát. A Hartvik püspök által lejegyzett legenda szerint ezt a következő szavakkal tette:

„Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”

E természetfeletti kapcsolatot Mária és hazánk népe között a Szent István halálát követő belvillongások sem tudták elhomályosítani, és Szent László, a lovagkirály uralkodása idején új virágzásba borult. Tatárral, törökkel szemben egyaránt Jézus és Mária nevét kiáltva védte életét, hitét és övéit a középkor magyarja. IV. Béla a tatárjárás idején Istennek és Szűz Máriának ajánlotta fel leányát, Margitot és ő építtette fel a budai várban Nagyboldogasszony templomát, a mai Mátyás-templomot.

A 17. században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.

1693-ban I. Lipót király a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország Szent István-i fölajánlását a Nagyasszonynak. Az egyházi élet újjászervezésében ismét nagy szerepet játszott a ,,mindörökké áldott Nagyasszonyunk”.

XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarország részére Nagyasszonyunk ünnepét.

A Magyarok Nagyasszonyának elterjedt ábrázolása szerint a Szűzanya fejét a tizenkét csillagú korona helyett a magyar Szent Korona díszíti, kezében (vagy a karján ülő gyermek Jézus kezében) az országalma és a jogar látható. Legtöbb esetben az általános álló ábrázolás helyett ülve mutatkozik. Ezzel hangsúlyozza a keresztény ikonográfia, hogy nem egyes emberek, hanem egy nép védőszentje

Imádság Magyarok Nagyasszonyához:

,,Áldott Nagyasszonyunk!… Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint”. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

Forrás: Katolikus Lexikon, wikipedia.org

 

Sík Sándor: Magyarok Nagyasszonya

Édesanya, boldog anya,

Virágszülő Szűz Mária,
Világrászült virágodnak,
Ajánlj minket szent Fiadnak.

Ha nem ajánlsz, hova menjünk?
Nincs egy izrom épség bennünk.
Minden épet, minden szépet
Fölfaltak a cudar évek.

Mind a tíz bűnnel komáztunk,
Belzebubbal paroláztunk,
Ami csepp jó maradt bennünk,
Lemarta az idegen bűn.

Csúfra mégis megmaradtunk,
Nem nyílt meg a föld alattunk,
Kikerültük a koporsót,
Itt vagyunk most, legutolsók,

Legutolsók a világnak,
Kik a szívünkbe nem látnak,
De tenálad, Asszonyunknál,
Tudjuk, hogy csak irgalom vár.

Eddig is mint nyitott könyvben,
Úgy olvastál a szívünkben.
Bűneinket végigsírtad,
De ítélni föl nem írtad.

Te látod, hogy szívünk marja
A bűnbánat jeges karma,
Pislog már a keserűség
Hamvából a régi hűség.

Már a régi hit is mozdul,
A meleg vér meg-megpozsdul.
Ami szégyenünkre válott,
Szemünkről már hull a hályog.

Látjuk már, hogy mi rossz, mi jó,
Tudjuk, mi félteni való.
Sereglünk a Krisztus elé,
De hogy álljunk szeme elé?
Mit mondjunk, ha reá kérdez?
Szólj helyettünk, anyánk édes,
Annyit mondj csak: rosszak vagyunk,
De mégis a tied vagyunk.

 

A katolikus oktatás rövid története Albertirsán:

 

  1. Elemi iskola:

A feljegyzések alapján a mai Albertirsa területén 1754. óta működik a katolikus elemi általános iskola. Albertin 1888-ban építették az egy tantermes katolikus elemi iskolát. Irsán 1812-ben a katolikus egyházközség kántori lakással megépített egy tantermes iskolát avatott, 1929-ben a Kolozsvári utcában négy tantermes iskolát építettek. 1941-ig részben osztott, részben összevont osztályokban folyt a tanítás. 1941-től megkezdték a nyolc osztályos elemi iskola megszervezését.

 

  1. Polgári iskola:

1924-ben telepedett meg Irsán az Isteni Szeretet Leányai nevet viselő szerzetes rend, hogy polgári iskolát nyithasson. Balla Géza, a budapesti Hungária Bank vezérigazgatója boldogult nejének-Terstyánszki Margitnak – emlékére épületet tervezett. A jelenlegi épület 1941-ben készült el. Királymezey Dezső kanonok-plébános töltötte be először a polgári iskola igazgatói tisztét. Utána Sík M. Valentin nővér töltötte be az igazgatói tisztséget.

Az 1946-os kormányrendelet alapján egységes igazgatás alá vonták az addig önállóan működő katolikus elemi iskolát és a polgári iskolát. Az egyesített Katolikus Általános Iskola igazgatójává Sík M. Valentin polgári iskola igazgatót nevezték ki, Kracker Mihály igazgató-kántortanító az igazgatóhelyettes tisztet töltötte be. 1948-ban az iskolát államosították.

 

  1. A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola rövid  története

 

1993 júliusában  kapta meg a  Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskola  az első alapító okiratát Keszthelyi Ferenc püspök atyától, s szeptember 1-jén megindult újra   a katolikus oktatás Albertirsán 23 elsős tanulóval.

Az iskola elindítása  Döbrössy Béla kanonok úr, Diószeghy Sarolta, Zila Ferencné pedagógus nevéhez fűződik.

Az állami és egyházi oktatás 1997 júniusáig egy épületben folyt a régi polgári iskola épületében, amely az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának tulajdonát képezte, s melyet a Rend ingyenes használatba adott az albertirsai Egyházközségnek oktatás céljára.

1997-ben megtörtént a fűtés korszerűsítése. 2002-ben a sportpálya világításának kialakítása szabadtéri labdajátékok felszerelése.  2003-ban melegítő konyha átadására kerülhetett sor. 2004-ben került kialakításra az informatikai és természettudományos szaktanterem.

  1. augusztus elsejétől az iskola lelki vezetője Kiszel Mihály plébános atya lett.

2005-2010 között sikerült a vizes blokk korszerűsítése, új kerítés készítése a sportpálya körül.

2011-2013 között sor került a nyílászárók cseréjére, sportpálya aszfaltozására, kerékpártároló kialakítására, kültéri tornaeszközök felszerelésére.

2013-ban Beer Miklós püspök atya a Váci Egyházmegyéért emlékplakettet adományozott az iskolának két évtizedes oktató-nevelő munkájáért.

2014-2017 közötti időszakban történt a homlokzat felújítása, az udvar térkővel való burkolása, salakos futópálya kialakítása, informatikai és villanyhálózat fejlesztése, új tanári szoba kialakítása.  Közben folyamatosan sor került festésekre, burkolásokra, bútorzatok cseréjére, szemléltető, informatikai eszközök beszerzésére.

2017-ben az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja a Váci Egyházmegyének ajándékozta a Köztársaság 29. sz. alatti ingatlant. 

  1. augusztus elsejétől az iskola lelki vezetője Varga Sándor atya.

Felsorolni is nehéz lenne, hogy mennyi közösségépítő program: kirándulás, tábor, családi nap, lelki nap, műsor, sportrendezvény, verseny van mögöttünk.

Ma 21 pedagógussal, 6 gazdasági-technikai dolgozó segítségével 198 tanuló keresztény értékrenden alapuló nevelés-oktatása folyik a Katolikus Iskolában.

Jelentős dolog, hogy

  • az iskola tulajdonjogát az Isteni Szeretet Leányai Kongregációja a Váci Egyházmegyének ajándékozta,
  • kívül-belül szépen felújított környezetben tanulhatnak diákjaink,
  • a közös keresztény értékrend megtartotta a közösségünket,
  • jól képzett szaktanárok tanítják diákjainkat,
  • gyermekeink jól neveltek,
  • több év átlagára visszatekintve a tanulók 70 % -a érettségit adó középiskolában folytatja tanulmányait,
  • évek óta országos átlag feletti eredményt érünk el a kompetenciamérések során,
  • elismerik iskolánk szakmai színvonalát.

Köszönet  a fenntartónak, plébános atyáknak, Egyházközségnek, Önkormányzatnak, régi és jelenlegi dolgozóknak, diákoknak, szülőknek és minden jóakaratú embernek, akik segítették, segítik,  támogatták, támogatják a Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Általános Iskolát.

/ Forrás: Szántó József: Albertirsa képes krónikája /

                                                                                                                                      Sipőczné Farkas Mária

                                                                                                                                            intézményvezető